Óriás tölcsér szűrővel KP – 32/23 – KC
Származási ország: Magyar
Jutalompont: 0
Készlet információ: Készleten
Jutalompont: 0
Készlet információ: Készleten
Fogyasztói ár: 1,950 Ft
edenyek.hu Óriás tölcsér szűrővel KP - 32/23 - KC eladás, értékesítés, vásárlás és a legjobb választás az Edények.hu webáruházából. A tölcsér anyag összetétel műanyag. Nagy mennyiségű folyadék át, vagy betöltésére alkalmas üvegballonokba, hordókba, kannákba, stb.
Méretek: - átmérő tölcsér felső belső: - 21,5 cm; - külső: - 23 cm
- átmérő alsó kifolyócső belső: - 2 cm; - külső: - 3 cm
- magasság: - 32 cm
- tömeg: - 0,205 kg
A BOR
A borszőlőből, egyéb gyümölcsből, vagy mézből készülő, alkoholtartalmú ital. Mezopotámiából indult el világhódító útjára Európába, Afrikába, majd a 16. században a spanyolok által Amerikába, majd végül Ausztráliába és Új-Zélandra. A szőlőszemekből kipréselt must alkoholos erjedésével készül. Az éves csapadékmennyiség határozza meg a szőlőtermés (és így a bor) mennyiségét, a napsütéses órák száma pedig a cukorfokot. A szőlőt általában szeptember végén szüretelik, az aszú szőlőt később.
A minőségi borok meghatározott termőterületről, úgynevezett „borvidékről” származó szőlőből készülnek. A borvidékek területét jogszabály (Magyarországon a bortörvény) határozza meg. A terület földrajzi neve a földrajzi árujelzők, ezen belül a földrajzi jelzés és az eredet-megjelölés különleges jogi oltalmában részesülhet.
Borkészítés:
A szőlő termesztését és bor előállításának legfontosabb szabályait a világ legtöbb országában törvényileg szabályozzák. (Magyarországon a 2004. évi XVIII. törvény és a kapcsolódó rendeletek.)
A leszüretelt szőlőfürtöket összezúzzák, hogy a préselés minél könnyebb legyen. Ez korábban taposással történt. Újabban szőlődarálót vagy bogyózó gépet használnak, főként a vörösbor előállításánál. A szőlő levét, a mustot, préseléssel választják el a szőlő szilárd részeitől. A mustot hordókba töltik, ahol élesztőgombák hatására alkoholos erjedésnek indul. Az erjedés befejeztével a bort átfejtik tiszta hordókba, hogy a hordó alján leülepedett seprőtől elválasszák.
Vörösbor esetén az erjesztés „héjon” történik, kádakban vagy speciális vörösborerjesztő acéltartályokban (körfejtéses, Ganimede, …). Ez alatt a keletkező alkohol hatására a kék-szőlőhéjából a színezőanyagok kioldódnak. A préselés az erjedés végén történik meg. Ha a kék-szőlőt nem a héján erjesztik, hanem rögtön préselik vagy rövidebb ideig a héján áztatják, akkor világosabb színű rozé bort kapunk.
A kék-szőlő rövidebb idejű (24-48 óra) héjon áztatásával készítik a siller bort.
A bor összetevői:
Alkohol: A borok alkoholtartalma általában 8,5-14% között mozog. De vannak ennél alacsonyabb és magasabb alkoholtartalmú borok is. Az élesztőgombák 16,5% alkoholtartalom felett elpusztulnak, ezért ennél nagyobb alkoholtartalmat hagyományos erjesztéssel nem lehet elérni. Az alkoholnak a savak mellett konzerváló szerepe is van. Az alacsony alkoholtartalmú borok nehezebben eltarthatóak és hajlamosabbak a borbetegségekre.
- Cukor: A mustban lévő cukor az élesztőgombák hatására alakul át alkohollá. Az erjedés sohasem tökéletes, ezért valamennyi cukor mindig visszamarad a borban. Ha sok, akkor édes a bor, ha kevés, akkor száraz. A maradék cukor mennyisége, a bor édessége az erjesztéssel befolyásolható.
- Savak: Különféle szerves és szervetlen savak, amelynek túlnyomó részben borkősav. A borkősav mennyisége 1–5 g/l. A bor második legfontosabb sava az almasav. A szájban éles, húzós érzetet kelt. Mennyisége borban 0–8 g/l, ahol a 8 g/l kiugróan magas érték. Az éretlen szőlőben több, az érettben kevesebb az almasav. Minden vörösbor és néhány fehérbor esetében az almasav baktériumok hatására tejsavvá alakul. A tejsav vajhoz hasonló aromát kölcsönöz a bornak. Kevésbé éles ízű, mint az almasav, így a fenti átalakuláson átmenő borok puhábbak a szájban. A túlzott vagy nemkívánatos tejsav-tartalom ugyanakkor borbetegséghez vezet. A szőlőben, természetes állapotában tehát tejsav nem, hanem csupán borkősav, almasav továbbá bizonyos mennyiségű citromsav található.
- Csersav vagy tannin: A szőlő héjában, a fürt kocsányában és a szőlőmagban lévő vegyület. Jellegzetesen fanyar ízt ad a bornak. A kék-szőlőhéjon áztatása és erjesztése miatt sokkal nagyobb mértékben kerül be vörösborba, mint a fehérbe. A vörösbor készítésekor a kék-szőlőből bogyózással eltávolítják a kocsányt, hogy ezzel is csökkentsék a bor csersavtartalmát. Alapvetően befolyásolja a bor ízét.
- Glicerin: A cukor erjedése során keletkező szerves vegyület. A bor „testességét” befolyásolja.
Forralt bor recept
Hozzávalók:
- 7,5 dl száraz, nem túl savas vörösbor
- 7 dkg cukor
- 2 – 4 db fahéj rúd
- 8 szem szegfűszeg
- 3 szem szegfűbors
- 1 fél kisebb citrom
- 2 szem zöld kardamom (ha nincs, elhagyható)
Elkészítése:
Forrásig melegítjük a fűszereket a borban. Ne forraljuk fel, mert a bor elveszti az aromáját. Ezután beletesszük a citromot, édesítjük, ha még szükséges. Forrón kínáljuk.
Írjon vélemény
Az Ön neve:Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!
Értékelés: Rossz Jó
Írja be az ellenőrző kódot: