G-23Z82M83B8
Kategóriák
Google fordítás
Legnépszerűbbek

Rozsdamentes bögre 0,28 liter KP – 03/61 – BQT

Rozsdamentes bögre 0,28 liter KP – 03/61 – BQT
Gyártó: BANQUET-EUROPE
Származási ország: Cseh
Jutalompont: 0
Készlet információ: Készleten
Fogyasztói ár: 750 Ft
Db:  Kosárba
   - VAGY -   
Rozsdamentes bögre 0,28 liter KP – 03/61 – BQT Rozsdamentes bögre 0,28 liter KP – 03/61 – BQT Rozsdamentes bögre 0,28 liter KP – 03/61 – BQT
Rozsdamentes bögre 0,28 liter KP – 03/61 – BQT eladás, értékesítés, vásárlás és a legjobb választás az Edények.hu webáruházából. A rozsdamentes bögre anyag összetétele 0,1 mm vastagságú krómlemez méretre szabva, alakra préselve kizárva minden nemű illesztést forrasztást vagy hegesztést. A rozsdamentes bögre fülét utólag ponthegesztéssel rögzítik. A rozsdamentes bögre gáz, elektromos, üvegkerámia, halogén és fatüzelésű kályhán, tűzhelyen egyaránt használható. A rozsdamentes bögre mosogatógépbe rakható. Gyakorlatias, formatervezett és vonzó külső. A rozsdamentes bögre könnyen tisztítható.
Figyelem! - űrtartalom = az edény színültig töltve!
Nagyon fontos! – MIKROHULLÁMÚ SÜTŐBE TILÓS a HASZNÁLATA!
 
Méretek: - átmérő belső: - 6,8 cm; - külső: - 7,4 cm; - fülel: - 10,2 cm
               - magasság belső: - 7,8 cm; - külső: - 7,9 cm
               - tömeg: - 0,065 kg
               - űrtartalom: - 0,261 liter
 
Tea: - Zöld tea 4 személyre
 
Hozzávalók:
 - 1 teáskanál zöld tea
 - 8 dl forró víz
 
Érdekes, hogy mialatt mi itthon jeges teával, jégbe hűtött italokkal hűsítjük magunkat, addig Közép és Belső Ázsiában tűzforrón szervírozzák ugyanezt az italt. A sivatagos, forró éghajlatú vidékeken szomjúság csillapítására használják. A hazatérő családtagot, vagy érkező vendéget azonnal teával kínálják. Hűsítő hatása azon alapszik, hogy a nagy hőségből jött, felhevült ember tűzforrón megissza a teát, ettől hirtelen verejtékezni kezd, a nagy melegben a verejték elpárolog és a szervezet hőt veszít.
 
Elkészítése:
Előmelegített porcelán teáskannába négy csészénként számítva 1 teáskanál zöld teát szórunk, majd ráöntjük a forró vizet. Ízlés szerint édesíthető, de ha mellé édes teasüteményt fogyaszt, szükségtelen a tea megízesítése.
 
Jeges gyümölcstea
 
Hozzávalók:
 - 4 csomag filteres tea, vagy 4 teáskanál teafű
 - 2,5 dl forró víz
 - 17 dkg méz
 - 1,5 dkg friss, morzsolt mentalevél
 - 2,5 dl narancslé
 - 2 dl ananászé
 - 0,5 dl citromlé
 - 12 db jégkocka, összetörve
 - 1,5 liter szódavíz
 
Elkészítése:
Tegye a filteres teákat egy kávékiöntőbe vagy közepes tálba, és öntse rá a forró vizet, majd hagyja állni 10 percig, csak ezután vegye ki a teás zacskókat. Adja hozzá a mézet és a mentaleveleket, és alaposan keverje el. Mialatt egy nagy tálban összekeveri a gyümölcsleveket, a már elkészített teát fedje le és hagyja állni, majd 5-10 perc múltán szűrje le. A gyümölcsléhez adja hozzá a teát, hagyja lehűlni. A felszolgáláshoz töltse meg a kristálypoharakat a jégőrleménnyel, adagonként töltsön 1,2 dl-t a teakeverékből, aztán töltse tele a poharakat szódavízzel. Tálalja hidegen.
 
Gyömbér és mentatea tea
 
A gyömbértea csillapítja a terhesség alatti reggeli hányingert, émelygést, rosszullétet. Nyugtatóan hat a gyomorra.
 
Hozzávalók:
 - 30 dkg friss gyömbér
 - 5 szál friss borsmenta
 - 1 liter felforralt tiszta víz
 
Elkészítése:
A gyömbért meghámozzuk, folyó csapvíz alatt megmossuk, és vékony szeletekre vágjuk. A borsmenta leveleit lecsipkedjük a száráról, megmossuk, és a gyömbérrel együtt egy nagy hőálló kancsóba tesszük.
A felforralt vizet ráöntjük, és a leforrázott teát 10-15 percig állni hagyjuk. Utána leszűrjük, kedvünk szerint  ízesíthetjük, és máris fogyasztható  a finom frissítő.
 
A kakaóról
 
Istenek eledele
 
Néhány növényi mag különös karriert fut be. A szentjánoskenyérfa-magok például annyira egyformák, hogy évszázadokon át ezekkel mérték a drágaköveket. A Theobroma cacao magját Amerika őslakói, elsősorban az azték és maja indiánok tartották nagy becsben:  "Mexikóban, a XVI. század elején, a kakaóbab volt a pénzgazdálkodás alapja. Ezt követően még hosszú ideig pénzként használták egész Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részének nedves trópusi esőerdő-területein, ahol a 10-15 méteres örökzöld növény őshonos.
A hódítás előtti indiánvilágról szóló, színes festményekkel, rajzokkal illusztrált fakéreg kódexek élethű képet idéznek a Tlatelolko - piacról, ahol az árucikkekért kakaóbabbal fizettek. A kor e leghíresebb piactere az azték birodalom fővárosában, a mai Mexikóváros helyén, Tenocstitlánban volt. Európába Kolumbusz [mások szerint Cortez] hozta az elsô terméseket Mexikóból. Latin nevét Linné adta. A Theobroma, azaz az istenek tápláléka, találó név.* Magjából készült ugyanis a mexikói indiánok ősi tápláló itala, a sokoatl. A megőrölt magokat kukoricaliszttel, vízzel, esetleg mézzel keverve, és az egyik orchidea termésével, a vaníliával ízesítve habzó italként fogyasztották. Ez volt az első csokoládéital a világon. A csokoládé tehát Mexikóból terjedt el a közép-amerikai indián civilizációkba, és Peruba is, majd Amerika felfedezésével s a spanyolok közvetítésével Európába.
Angliába a kakaó az Ázsiából érkező teával nagyjából azonos időben (1650) került. Érdekes, hogy a teaszeretetükről ma közismert angolok a kakaót sokáig jobban kedvelték a teánál, pedig akkortájt még arannyal kellett fizetni érte. A XVIII. században már kakaóklub is működött, és a kakaó fogyasztása - talán tápláló volta miatt - különösen a haditengerészetnél igen megnövekedett. A XIX. század elején létesítették az első ültetvényeket a nyugat-afrikai Aranyparton. Ekkorra ugyanis a kakaófogyasztás Európa-szerte, sőt az egész világon már annyira elterjedt, hogy a kakaócserje-ültetvények létesítése kifizetődőbb volt, mint az aranybányászat. Így aztán, ahogyan ez gyakran előfordul, az őshazát is megelőzve, ma is Ghana az első a világpiacon, bár jó üzlet lévén a XIX. század elején már szinte minden trópusi vidéken megkezdték a kakaóültetvények létesítését.
A XVII. századig csak italként ismerték. Akkortájt készítették az első csokoládét - Kubából behozott cukorral - Guanacóban élő apácák. A csokoládé nahua indián nevéhez, a sokoatlhoz hasonló hangzású névként került a világ legtöbb nyelvébe, a magyarba is." (Járainé Komlódi Magda: Legendás növények, Gondolat, Budapest, 1987)

Írjon vélemény

Az Ön neve:


Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz           

Írja be az ellenőrző kódot: